A Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetsége az Alapszabály szerint folytatja tevékenységét. Az ebben nem részletezett kérdések szabályozására szolgál a Szervezeti és Működési Szabályzat.
A Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetsége
Szervezeti és Működési Szabályzata
I. Általános rész
A Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetsége az Alapszabály szerint folytatja tevékenységét. Az ebben nem részletezett kérdések szabályozására szolgál a Szervezeti és Működési Szabályzat.
Amennyiben a jelen SZMSZ és az Alapszabály között ellentmondás lelhető fel, akkor az Alapszabály előírásait kell alkalmazni.
A Szövetség alapadatai:
Szervezet megnevezése: Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetsége
Székhelye: 5600 Békéscsaba, Árpád sor 2/5.
Levelezési címe: 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2.
5601 Békéscsaba, Pf.:200.
E-mail címe:
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Honlap címe: http://www.civilszovetseg.hu
Adószáma: 18383427 - 1 - 04
Bankszámlaszáma: 10912005-00000011-09410000
Szervezet típusa: közhasznú egyesület
Létesítés időpontja: 1999
Bírósági bejegyzés
időpontja: 2000
Bélyegzője: körbélyegző, köriratban a Békéscsabai Civil
Szervezetek Szövetsége felirattal, középen
Békéscsaba hivatalos logójával.
Jelvénye: kör alakú, köriratban a Civil Szervezetek
Szövetsége felirat középen Békéscsaba hivatalos
logójával alatta Békéscsaba felirat
a jelkép hivatalos színe bordó alapon fehér betűk,
vagy fehér alapon bordó betűk
Tevékenységi terület: Békéscsaba Megyei Jogú Város
és Békés megye
A Szövetség, célja és tevékenysége
- A csatlakozó békéscsabai és Békés megyei civil szervezetek (jogi személyiséggel rendelkező egyesületek, alapítványok és jogi személyiséggel nem rendelkező, de működő körök, klubok) érdekképviselete.
- Az ezen szervezeteket érintő önkormányzati döntések és határozatok polgári, szakmai hátterének biztosítása, az egyes feladatok ellátásával kapcsolatos elképzelések feltárása, megoldási javaslatok felvetése és kidolgozása, részvétel a döntések előkészítésében és véleményezésében.
- Békéscsaba és Békés megye területén működő, a civil szerveződéseket tevékenységében érintő, segítő, képviselő hatóságok, intézmények és szervezetek közötti hatékony információáramlás biztosítása, e tevékenységek koordinálása, közös feladatok szervezése.
A csatlakozó szervezetek közötti párbeszéd, koordináció biztosítása, számukra szolgáltatások biztosítása
- A tagszervezetek részére szakmai segítségnyújtás és képzések szervezése
- A célokkal kapcsolatos rendezvények, a célokkal kapcsolatos operatív feladatok szervezése, kiadványok létrehozása, pályázati programok készítése.
- Az alapcélokhoz kapcsolódó régiós és nemzetközi kapcsolatok kezdeményezése és működtetése.
A Szövetség közhasznú tevékenysége során a következő feladatokat végzi:
- A tagegyesületek közös témájú együttműködésének elősegítése;
- A tagegyesületek által gondozott és képviselt kulturális, szociális, környezet és természetvédelmi ismeretek terjesztésének, rendezvények lebonyolításának elősegítése;
- Kulturális és szociális tevékenység végzése;
- Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése;
- Hasonló célú és jellegű hazai és külföldi szervezetekkel kapcsolatépítés és fenntartása;
- Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés;
- Euroatlanti integráció /európai integráció elősegítése;
- Tagszervezetek számára szolgáltatások nyújtása;
- Tudományos tevékenység, kutatás;
- A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység;
- Fogyasztóvédelem;
- Munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése – ideértve a munkaerő-kölcsönzést is – és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások biztosítása;
- Közhasznú szervezetek számára – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások nyújtása.
A SZÖVETSÉG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
A Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetsége szervezeti felépítése
A Szövetség testületi szervei:
TAGGYŰLÉS
A Szövetség legfőbb szerve a taggyűlés.
A taggyűlés tagjai: a csatlakozó szervezetek által delegált, szavazati joggal rendelkező képviselők, tagszervezetenként 1 fő
A tagszervezetek jogai és kötelességei
A tagszervezetek jogosultak:
- Szavazati joggal rendelkező képviselőket jelölni, illetve delegálni a taggyűlésbe. A képviseletet szavazati joggal a tagszervezet elnöke, vagy írásban felhatalmazott képviselője láthatja el.
- Valamennyi csatlakozott tag szervezet egyenrangúként vesz részt a szövetség munkájában képviselője útján.
- Javaslatot tehet tisztségviselők személyére.
- Részt vehet a taggyűlés döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.
- Részt vehet a taggyűléseken, ott felszólalhat, kérdéseket tehet fel, szavazhat a döntést igénylő ügyekben, valamint az egyes műhelyek munkájában.
- Tájékozódhat a Szövetség, illetve az ahhoz csatlakozó bármelyik szervezet tevékenységéről.
- Tájékoztatást igényelhet a munkájához.
- A Szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bármely tag az elnöknek írásban történő bejelentést követően, közösen egyeztetett időpontban betekinthet.
A tagszervezetek kötelesek:
A tagszervezetek kötelesek megtartani a jogszabályokban és a Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetségének - Alapszabályában és egyéb szabályzataiban előírtakat.
- Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetségének célkitűzéseit támogatni és képviselni.
- Olyan magatartást tanúsítani, mely elősegíti a Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetsége céljainak elérését kedvező társadalmi megítélését
A taggyűlés üléseinek gyakorisága:
A taggyűlés üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévente egy alkalommal tartja.
A taggyűlés munkaterve:
A munkaterv főbb tartalmi elemei:
- az ülések tervezett időpontjai
- éves programok megjelölése
A taggyűlés összehívása:
- A taggyűlést az elnökség hívja össze.
- A rendkívüli taggyűlés összehívását indítványozhatja az elnökség felé a szövetség tagjainak 25 %-a, vagy ha a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.
- A taggyűlési meghívót írásban a napirendi pontok feltüntetésével a taggyűlést megelőzően legalább 10 munkanappal kell a szövetség tagjainak megküldeni.
A meghívó tartalmazza:
a.) az ülés helyét
b.) a kezdési időpontját
c.) napirendi pontokat
d.) a napirendi pontok előterjesztőit
A taggyűlésre meghívottak köre:
A taggyűlés állandó, szavazati joggal nem rendelkező meghívott tagja a Szövetség ügyvezetője
A taggyűlések nyilvánossága:
Az ülések nyilvánosak. Zárt ülés elrendelésére bármely tagszervezet képviselője, vagy az elnökség bármely tagja tehet kezdeményezést. A javaslatot a taggyűlés -szavazás útján- egyszerű szótöbbséggel elfogadhatja, vagy elvetheti.
A taggyűlés vezetése:
- a taggyűlést az elnök, mint a Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetsége elnöke vezeti.
- Az elnök akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy látja el a taggyűlés elnökének teendőit.
Az elnök főbb feladatai az ülés vezetése során:
- a taggyűlés megnyitása, a taggyűlés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet
- javaslatot tesz a taggyűlés napirendjére
- a tagszervezetek képviselők részére napirend előtti felszólalást engedélyez
- minden napirendi pont felett lehetőséget biztosít a tagszervezeti képviselők részére véleményük, javaslataik elmondására
- döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat
- a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot
Az elnök feladata a taggyűlés rendjének fenntartása, ennek érdekében:
- az ülés időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors és érdemi eldöntésére
Szavazás-határozathozatal:
A taggyűlés döntéseit határozat formájában hozza.
A taggyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen a tagszervezeti képviselőknek több mint a fele jelen van.
Határozatképtelenség miatt azonos napirenddel megismételt taggyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A taggyűlés eredeti időpontjához képest a megismételt taggyűlés legalább fél óra eltelte után kezdhető meg. A megismételt taggyűlés lehetőségére a meghívóban utalni kell.
A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a.) Az alapszabály elfogadása és szükség szerinti módosítása, melyhez a taggyűlés 2/3-ának igen szavazata szükséges,
b.) A tagfelvétel,
c.) A tagkizárás,
d.) Az éves munkatervek elfogadása,
e.) A választott tisztségviselők megválasztása, visszahívása,
f.) A közhasznúsági jelentés elfogadása,
g.) A tagdíj éves mértékének meghatározása,
h.) A költségvetés és a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása
i.) A Szövetség feloszlásának kimondása, melyhez a taggyűlés 2/3-ának igen szavazata szükséges
A taggyűlés határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, kivételt képez az a) és i) pontja.
Nyílt szavazásnál szavazategyenlőség esetén a kérdést a többségi vélemény alakulásáig ismételt szavazásra kell bocsátani.
A Szövetség működésével kapcsolatos közhasznú beszámolót a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig, a nyilvánosság számára elérhető módon közzéteszi.
A taggyűlés minden év december 20-ig köteles dönteni a döntést követő év január 01. napjától december 31. napjáig terjedő időtartalomra vonatkozó tagdíjak mértékéről. A 2005. évre vonatkozó tagdíj 1200Ft/év. Esedékessége 2005. évre május 31. További években március 15., ill. a belépés időpontja.
A taggyűlés ülésének jegyzőkönyve
A taggyűlésről jegyzőkönyv készül, melyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítő ír alá. A taggyűlést levezető elnök köteles a taggyűlés által hozott határozatokat haladéktalanul bejegyezni a határozatok tárába, oly módon, hogy azt taggyűlésenként és elnökségi ülésenként elkülönítve, ülésenként egytől kezdődő sorszámozással az ülés dátumával is külön nyilvántartja. A bejegyzést a jegyzőkönyv-hitelesítő tag hitelesíti. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülések időpontját, és helyét, a meghozott döntések (határozatok) szó szerinti szövegét, a döntés hatályára és végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket, a döntést támogatók és az azt ellenzők számarányát valamint név szerinti szavazás esetén a nevét.
A taggyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
- a jelenlévők nevét
- a napirendi pontokat
- a jegyzőkönyvvezető nevét, a jegyzőkönyv hitelesítők nevét
- az egyes napi rendi pontok kapcsán a tanácskozás lényegét
- a szavazás számszerű eredményét
- a hozott döntések számszerű eredményét.
- A jegyzőkönyv elkészítéséről az ügyvivő szervezet gondoskodik
A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:
- a meghívót
- az előzetesen kiküldött anyagokat
- a jelenléti ívet
- a taggyűlésen hozott határozatokat
A taggyűlésen hozott határozatokat rögzíteni kell a határozatok tárába.
ELNÖKSÉG
Az elnökség 5 főből áll. Az elnököt és a négy alelnököt a taggyűlés tagjainak sorából a taggyűlés választja 4 éves időtartamra.
Az elnökség feladata:
a.) a Szövetség képviselete;
b.) a műhelyek munkájának koordinálása;
c.) a Szövetség munkatervének, költségvetési tervének, költségvetési beszámolójának és közhasznúsági jelentésének az elkészítése és a taggyűlés elé terjesztése;
d.) a Szövetség ajánlásainak, javaslatainak képviselete, megvalósításának figyelemmel kisérése;
e.) a soros taggyűlés összehívása és annak vezetése;
f.) az elnökség a taggyűlést írásban hívja össze, a meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét a javasolt napirendeket és azok előterjesztőit;
g.) beszámoló készítése a szövetség éves tevékenységéről és ennek a taggyűlés elé terjesztése;
h.) dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a taggyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő taggyűlésen az elnökség köteles beszámolni;
i.) az elnökség jogosult a Szövetséget terhelő kötelezettségek vállalásáról 2.000.000 Ft felett (szerződések, közhasznú társasággal kapcsolatos döntések) és illető jogok vállalásáról - beszámolási kötelezettség és a Felügyelő Bizottság tájékoztatása mellett - dönteni.
Az elnökségi ülések gyakorisága:
Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik, melyet az elnök hív össze.
Az elnökség munkaterve:
Az elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az Elnökség döntéseire a jelen alapszabályban rögzített közlés, nyilvánosságra hozatal módja, iratokba való betekintés rendje szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.
Az elnökségi ülés összehívása:
Az elnökségi ülés meghívóját írásban a napirendi pontok feltüntetésével az ülést megelőzően legalább 7 munkanappal kell az elnökség tagjai részére megküldeni
A meghívó tartalmazza:
a.) az ülés helyét
b.) a kezdési időpontját
c.) napirendi pontokat
d.) a napirendi pontok előterjesztőit
Az elnökségi ülésre meghívottak köre:
A Szövetség Felügyelő Bizottsága és ügyvezetője az elnökségi ülés szavazati joggal nem rendelkező állandó meghívottja
Az elnökségi ülések nyilvánossága:
Zárt ülés.
Az elnökségi ülés vezetése:
- az ülést az elnök, mint a Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetsége elnöke vezeti.
Az elnök főbb feladatai az ülés vezetése során:
- az elnökségi ülés megnyitása, az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet
- javaslatot tesz a napirendi pontokra
- az elnökség tagjai részére napirend előtti felszólalást engedélyez
- minden napirendi pont felett lehetőséget biztosít az ülések résztvevői számára véleményük, javaslataik elmondására
- döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat
- a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot
Szavazás-határozathozatal
Az elnökség akkor határozatképes, ha azon az elnökségi tagok közül legalább 3 fő jelen van. A taggyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen a tagszervezeti képviselőknek több mint a fele jelen van.
Határozatképtelenség miatt azonos napirenddel megismételt elnökségi ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Az elnökségi ülés eredeti időpontjához képest a megismételt elnökségi ülés legalább fél óra eltelte után kezdhető meg. A megismételt elnökségi ülés lehetőségére a meghívóban utalni kell.
A vezetőség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 7 munkanap időköznek kell lennie.
Az elnökség döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. Egyenlőség esetén a levezetőelnök szavazata dönt.
Az elnökségi ülések jegyzőkönyve:
Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülések időpontját, a meghozott döntések (határozatok) szó szerinti szövegét, a döntés hatályára vonatkozó rendelkezéseket, a döntést támogatók és azt ellenzők számarányát. Az elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.
Az elnökség döntéseit a taggyűlésen hozza nyilvánosságra, ezzel egyidejűleg jól látható helyen a Székhelyen is kifüggeszti.
Mind a taggyűlésre, mind az elnökségi ülésre érvényes:
A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján
a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
A szövetség felügyelő bizottsága 3 főből áll, akiknek megbízatása 4 évre szól
A Felügyelő Bizottságra vonatkozó szabályokat teljes egészében az Alapszabály tartalmazza.
MŰHELYEK
Állandó vagy időszakos feladatok ellátására a tagszervezetek jogosultak műhelyeket létrehozni. A műhely létrejöttéhez legalább 3 tagszervezet egybehangzó kezdeményezése szükséges. Taggyűlés javaslatára az elnökség bízza meg a műhely elnökét határozott vagy határozatlan időre. A műhelyek elnöke gondoskodik a tagok felkéréséről. Működésüket az ügyvezető mellett saját szabályzatuk alapján végzik.
A műhely:
a.) ügyrendjét maga határozza meg
b.) szakterületén megszervezi a tevékenység ellátását
c.) szakmai alapelveket, ajánlásokat, módszertani utasításokat, szakmai képzés elősegítő anyagokat dolgoz ki.
d.) tevékenységéről, tapasztalatairól, eredményeiről és javaslatairól tájékoztatja az elnökséget és a taggyűlést.
ÜGYVIVŐ SZERVEZET
Az ügyvivő szervezet a Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetségének ügyvezetője irányításával látja el a Szövetség működési feltételeinek biztosítását, a tagegyesületek számára szükséges közös és igényelt feladatokat.
Az ügyvivő szervezet felépítését, működését, az alkalmazottakra vonatkozó követelményrendszert a vonatkozó szabályok alapján a Szövetség elnöke az ügyvezető útján gyakorolja, melyet a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmaz.
A Szövetség feladatainak ellátására az Elnökség Ügyvivő szervezetet hozhat létre. Az Ügyvivő Szervezet létszámát, valamint szervezetét az Ügyvezető oly módon állapítja meg, hogy az biztosítsa a feladatok hatékony és gazdaságos ellátását.
Az Ügyvivő Szervezet szervezeti felépítését és feladatait a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatának az Ügyvivő Szervezetre vonatkozó, az ügyvivő szervezet létrehozásakor elkészítendő kiegészítése határoz meg.
A Szövetség működésével kapcsolatos döntés-előkészítési, operatív, adminisztrációs feladatokat az ügyvezető által vezetett ügyviteli szervezet látja el.
Az ügyvezető munkaviszonyának létesítése és megszüntetése az Elnökség előzetes egyeztetésével meghozott elnöki döntés alapján történik.
Az ügyvezető felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.
Az Ügyvivő Szervezet alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat az ügyvezető gyakorolja.
Az ügyvezető irányításával az Ügyvivő Szervezet feladatai különösen:
- az elnökségi ülésék technikai és adminisztratív előkészítése, a szükséges előterjesztések, dokumentumok elkészítése
- az elnökségi döntések végrehajtása
- a taggyűlések előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos technikai és adminisztratív feladatok elvégzése,
- a taggyűlési döntések végrehajtása
- tagszervezetek segítése, képzések szervezése, szolgáltatások nyújtása
- pályázatírás, pénzügyi források felderítése az elnökség határozata lapján
- a Szövetség működésével kapcsolatos adminisztrációs feladatok teljeskörű ellátása
- a Szövetség által rendezett események, programok szervezése, lebonyolítása
Az Ügyvivő Szervezet feladatait a hatályos jogszabályok és a Szövetség szabályzatainak betartásával köteles végezni.
A munkavállalók jogai és kötelezettségei
A Szövetség valamennyi munkavállalójának joga:
- megismerni a Szövetség terveit és célkitűzéseit, részt venni azok kialakításában és munkájával kapcsolatos javaslatait megtenni
- végzett munkájáért a Munka Törvénykönyve, a munkaszerződés és a belső szabályzatok alapján részére járó bért, keresetet, juttatást, kedvezményt megkapni,
- megkövetelni az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítását
- a munkáltató utasításit nem teljesíteni, ha annak végrehajtása jogszabályba, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik.
A Szövetség valamennyi munkavállalója köteles:
- jogait rendeltetésszerűen a Szövetség érdekeinek megfelelően gyakorolni, munkáját a Szövetség vezetőivel és munkavállalóival együttműködve végezni,
- legjobb tudásával elősegíteni a Szövetség célkitűzéseinek maradéktalan és eredményes teljesítését
- a munkakörével összefüggő jogszabályokban, belső szabályzatokban és utasításokban foglalt előírásokat megismerni
- munkáját személyesen ellátni
- a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban, vagy a munkaszerződésében megállapított munkákat elvégezni
- munkahelyén az előírt időpontban munkára képes állapotban megjelenni, munkaidejét munkában tölteni, illetve az adott munkavégzés céljából a Szövetség rendelkezésére állni
- a munkarend-, munka- és bizonylati fegyelmet megtartani
- a Munkatörvénykönyve, illetve munkaszerződése alapján – különösen indokolt esetben- munkakörébe nem tartozó munkát, illetve állandó munkahelyén kívüli munkát is elvégezni
- megtagadni az utasítás teljesítést, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét, vagy egészségét veszélyeztetné
- az utasítást adó figyelmét felhívni, ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő
- vezetőjének bejelenteni a további munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését
- a munkája során tudomására jutott, személyekre, illetve a Szövetségre vonatkozó olyan információkat, melyek a Szövetség gazdasági érdekeit sérthetik, üzleti titokként kezelni. Nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével jutott tudomására és amelynek közlése a Szövetségre, vagy más személyre hátrányos következménnyel járna
- szakmai felkészültségét folyamatosan fejleszteni
- a munkavégzés során észlelt hiányosságokat feltárni
- a Szövetség tulajdona védelmével kapcsolatos előírásokat maradéktalanul betartani.
A Szövetség minden munkavállalója részére munkaköri leírást kell készíteni. A leírást az ügyvezető készíti el.
A leírások két példányban készülnek: egy a dolgozóé, egy a nyilvántartási anyag részét képezi.
A SZÖVETSÉG TISZTSÉGVISELŐI
Elnök:
A Szövetség legfőbb tisztségviselője a Szövetség elnöke, akit a taggyűlés választ
Az elnök feladatát és hatáskörét az Alapszabály szabályozza.
Alelnökök: (4 fő)
A Szövetség alelnökei a taggyűlés által választott tisztségviselők.
Az alelnökök feladatát és hatás körét az Alapszabály határozza meg.
Felügyelő Bizottság: (3 fő)
A Szövetség Felügyelő Bizottsága a taggyűlés által választott tisztségviselők.
A Felügyelő Bizottság feladatát és hatáskörét az Alapszabály határozza meg.
A Szövetség Ügyvivő Szervezetének felépítése és működése
Az Ügyvivő Szervezet a szövetségi feladatok ellátására létrehozott szervezet
Az Ügyvivő Szervezet tagjai:
- ügyvezető
- pályázatíró titkár
- irodavezető
Az ügyvezető
Az ügyvezető a szervezet elnök által kinevezett tagja, a Szövetséggel munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban áll.
Az ügyvezető feladata és hatásköre:
- összehangolja a Szövetség Ügyvivő Szervezetének tevékenységét, irányítja annak munkáját
- rendszeres tájékoztatást ad az elnökségnek a szövetség működéséről, pénzügyi helyzetéről
- gondoskodik a szövetség működéséhez elengedhetetlenül szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről
- szervezi és felügyeli a szövetség szerződéses kötelezettségeiből adódó feladatokat
- szervezi és felügyeli a szövetségi rendezvényeket
- összehangolja a szervezeti egységek munkáját
- szervezi a taggyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtását
- gondoskodik az elnökségi és a taggyűlési határozatok nyilvántartásáról
- gyakorolja a munkaviszonyban állók felett a munkáltatói jogkört
- figyelemmel kíséri a Szövetség tevékenységével kapcsolatos jogszabályokat, és biztosítja azok végrehajtását, szükség esetén kezdeményezi a határozatok módosítását.
- Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az Alapszabály, egyéb szabályzat, taggyűlés v. az elnökség nevében az elnök hatáskörébe utal
A pályázatíró titkár
A pályázatíró titkár a szervezet ügyvezető által kinevezett tagja, a Szövetséggel munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban áll.
A pályázatíró titkár feladata és hatásköre:
- pályázatok írása
- beszámolók készítése
- tagszervezetek segítése,
- részvétel a pályázati programok lebonyolításában
- programok szervezése
Az irodavezető
Az irodavezető a szervezet ügyvezető által kinevezett tagja, a Szövetséggel munkaviszonyban áll.
Az irodavezető feladat és hatásköre:
- a Szövetség adminisztratív ügyviteli tevékenységének ellátása:
- sajtóközlemények, információk összeállítása
- tagszervezetek segítése
- részvétel a tagszervezetek részre nyújtott szolgáltatások biztosításában
- programok szervezése
A Szövetség működésével összefüggő egyéb teendők ellátása érdekében az Ügyvivő Szervezetet az Alapszabály biztosította kereteken belül meghatározni jogosult az ügyvezető eltekinthet a fent rögzített munkakörök betöltéséről, amennyiben a Szövetség hatékony működésének feltételei más módon is biztosíthatók, továbbá jogosult a fent rögzített munkakörökön kívül további személyeket alkalmazni, ha a Szövetség működése ezt szükségessé teszi.
A testületek, tisztségviselők és az Ügyvivő Szervezet működésének alapelvei és módszerei
Alapelvek
A Szövetség céljainak elérése érdekében a testületek és a tisztségviselők együttműködését, összehangolt tevékenységét kell megvalósítani.
Munkarend
A taggyűlések és az elnökségi ülések működésének szabályait az Alapszabály szabályozza.
A kiadmányozási jog
A kiadmányozási jog az arra jogosult vezetőnek az ügyek érdemi elintézésére vonatkozó eljárási intézkedése
Hivatalos irat kiadmányozása az elnök hatásköre.
Ez a jogosultság átruházható az Elnökség tagjaira, valamint az ügyvezetőre abban az esetben, ha olyan dokumentumot kell kiadni, ami nem szorosan vett elnöki funkció.
Kapcsolattartás
A Szövetség nevében más szervezetekkel és harmadik személyekkel a kapcsolattartásra korlátozás nélkül az elnök jogosult
A feladatai megvalósításához szükséges mértékben a Szövetség valamennyi tisztségviselője és az ügyvezető jogosult a hatáskörébe tartozó kérdésben a szükséges mértékű kapcsolattartásra.
Felelősségi rendszer
A tisztségviselők felelősek az Alapszabályban és a jelen szabályzatban meghatározott, valamint a rájuk bízott feladatok végrehajtásáért, a saját hatáskörben hozott döntéseikért.
Képviseleti jog
A Szövetség képviseletére az Alapszabályban meghatározottak szerint az elnök jogosult olyan formában, hogy a Szövetség nevéhez a saját névaláírását csatolja.
A Szövetséget az elnök képviseli harmadik személyekkel szemben , valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Az elnök akadályoztatása esetén a Szövetséget az elnök által meghatalmazott alelnök (személy) képviseli.
Aláírási jog
Az elnök teljes körű aláírási joggal rendelkezik.
A Szövetség ügyvezetője- a feladatai ellátásához szükséges mértékben jogosult aláírni.
Bankszámla feletti rendelkezés, utalványozási jog
A bankszámla felett való rendelkezéshez két személy együttes aláírása szükséges: elsősorban az elnök , másodsorban az általa meghatalmazott személyek egyike.
A meghatalmazott személyek nevét és aláírását be kell jelenteni a számlavezető pénzintézethez, a bank által elfogadott aláírás-minta szerinti személyek, a meghatározott kombinációban gyakorolhatják bankszámla feletti rendelkezési jogukat. Az aláírási-bejelentési kartonok másolati példányát az irattár őrzi.
Az utalványozási jog az Alapszabály értelmében az elnököt illeti meg.
Bélyegző használat
A Szövetség bélyegzőjének használatára az elnök jogosult
A Szövetség bélyegzőjének őrzéséről az ügyvezető köteles gondoskodni
Ellenőrzés a szervezeten belül
A Felügyelő Bizottság jogosult és köteles az Alapszabályban meghatározottak szerint feladatait ellátni, a Szövetség gazdálkodását ellenőrizni.
Az Ügyvivő Szervezet és a Pénztár felett az Elnöknek teljes körű ellenőrzési joga van.
A Szövetség tisztségviselői kötelesek a hatáskörükbe tartozó ellenőrzéseket elvégezni, az irányításuk alá tartozó szervezeteket és személyeket beszámoltatni a feladataik végrehajtásáról. |